Egy tibeti kolostor udvarán seprűvel a kezében táncol az ellenállhatatlan ritmusra egy szerzetesnövendék. Hogy jön a rocklegenda, Bill Haley talán legnépszerűbb száma a képbe? A zene egyetemessége eddig is elvitatlatatlan tény volt, csak hát valóban furcsa, hogy a fülbemászó ritmus éppen egy elhívatott buddhista szerzetest, Tendzin Dordzsét ejti rabul, aki sokszor a mantrák mormolása helyett is ezt dúdolja:
One, two, three o’clock, four o’clok, rock…
S teszi mindezt 1959-ben, napokkal Tibet megszállása előtt… És, hogy milyen az élet? Pont ez a fiatal fiú vállalkozik arra bátyjával és tanítójával, hogy a féltve őrzött, felbecsülhetetlen értékű írásokat a kolostorból biztonságos helyre, Indiába menekítse. Ehhez át kell vágnia a kínai hadsereg által megfélemlített falvakon, a kegyetlenül jeges és kiszámíthatatlan Himaláján.
Fél évszázaddal később egy angol kvantumfizikus élete egy váratlan és visszautasíthatatlan ajánlat miatt változik meg gyökeresen. Úgy tűnik, hogy a karrierje csodásan beindul az amerikai álomvilágban, ám a szerelmi élete az érzéki, olasz családból származó menyasszonyával komoly válságba kerül. És mintha az az álomállás se váltaná be a hozzá fűzött reményeket, sőt veszélybe kerül sokéves kutatása is. Ráadásul kezdik rémálmok gyötörni egy fagyos zuhanásról… Vajon mi lehet a kapcsolat a két ifjú között?
Mindig is szerettem azokat a regényeket, amelyekben az izgalmas tartalom mellett kapok egyfajta spirituális üzenetet. Ilyenkor általában a történet tovább él bennem, és a szerzett benyomások, tanulságok hatására mindig egy kicsit jobb ember tudok lenni. Na, ez a könyv ilyen.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: